A műhold, amely megméri a világ 1,5 billió fáját

A világ esőerdőit gyakran a „Föld tüdejeként” emlegetik, mivel hatalmas mennyiségű szenet tárolnak, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Az esőerdőkben több mint másfél billió fa található, és eddig szinte lehetetlen volt pontosan megmérni, mennyi szenet tárolnak. Ez azonban a közelmúltban megváltozott, miután az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen fellőtte egy különleges műholdat, amely egyedi radar rendszerét használja arra, hogy feltárja, mi rejlik a fák lombkoronája alatt. A tudósok remélik, hogy ez a technológia segíteni fog jobban megérteni az esőerdők szénmegkötésének fontosságát, valamint a deforestáció hatásait.

A műholdat a francia Guayanában található Kourou űrállomásról indították, és a rakéta elhaladt az Amazonas fölött, amely az egyik esőerdő, amelyet a műhold tanulmányozni fog. A műholdat barátságosan „űrbrollyal” nevezték el, köszönhetően a hatalmas, 12 méteres átmérőjű antennájának, amely jeleket fog küldeni. Prof. John Remedios, a National Centre for Earth Observation igazgatója, aki az ESA-nak javasolta az ötletet, a kilövés után elmondta, hogy ez egy jelentős előrelépés lenne, mivel először pontosan tudhatjuk meg, mennyi szén található az Amazonasban, a Kongóban és Indonéziában.

Az antenna P-sávú radart használ, amelynek hullámhossza rendkívül hosszú, lehetővé téve, hogy mélyebbre lásson az erdőkben, és felfedje a lombkorona által eltakarított ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi űrbeli radarok csodálatos képeket készítenek a jéghegyekről, de amikor az erdőket vizsgálják, csak a fáknak a csúcsát, a kis ágakat és leveleket látják, és nem képesek behatolni az erdők mélyére. „Azt találtuk, hogy egy sokkal hosszabb radarhullámhossz használatával a fák és erdők mélyére is betekinthetünk” – tette hozzá.

A 1,2 tonnás műhold a CT-vizsgálatokhoz hasonló megközelítést alkalmaz, és ismételt áthaladások során rétegeket elemez a fákon, hogy képet alkothasson arról, mennyi fás anyag található. Ez az anyag szolgálhat a bolygó felmelegedéséért felelős szén-dioxid mennyiségének becslésére. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és próbálnak extrapolálni, de ez óriási kihívást jelent – mondta Prof. Mat Disney, a University College London távoli érzékeléssel foglalkozó professzora. „A jelenlegi ismereteink nagyon hiányosak, mert rendkívül nehéz mérni” – tette hozzá. „Alapvetően arról beszélünk, hogy megpróbáljuk megmérni, mennyi szén tárolódik másfél billió fában a trópusi területeken. A műholdak az egyetlen módja annak, hogy ezt következetesen megtegyük.”

A műhold kilövése után a földi mérések folytatódnak, hogy ellenőrizzék az általa visszaküldött adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet Shaun Quegan professzor, a Sheffieldi Egyetem tudósa vetette fel. Ő is hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi erőfeszítés eredménye, amely évtizedek innovatív munkájának gyümölcse, a legjobb európai és amerikai tudósok partnerségében.

A műhold telepítése sok kihívást rejtett magában a rakéta fellövése után. „A műhold bizonyos elemei nagyméretűek, beleértve a nagy, 12 méteres, kibővíthető antennát is. Ez olyan, mintha egy napernyőt kellene kinyitni az űrben, csak éppen egy nagyon nagyot, így arra figyelünk, hogy ez zökkenőmentesen történjen” – mondta Dr. Cordey. Az Airbus amerikai L3Harris Technologies cégtől hívott be mérnököket, hogy felügyeljék az antenna-tükrök építését, mivel az L3Harris szakértők ezen nagy, kinyitható rendszerek terén, ami jelenleg nem áll rendelkezésre Európában.

A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészítik az első térképeket, és az elkövetkező öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak azt fogják megmutatni, mennyi szén tárolódik, hanem azt is, mennyi veszik el a deforestáció miatt. „Az elmúlt 50 évben más műholdak, mint például a Landsat, által gyűjtött megfigyelésekre erősen hatással vannak a felhők. A trópusi területeken gyakran borongós az idő, így lehet, hogy nem látunk egy darab trópusi erdőt” – mondta Prof. Disney. A Biomass műhold hosszabb hullámhosszának egy másik előnye, hogy képes áthatolni a felhőkön, így következetes és összehasonlítható képet nyújt az erdőről az egyik évről a másikra.

Ez az eredmény ösztönözte azokat a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak a projekten. „Izgalmas, mert azt fogja megmutatni, hogy valami, amit talán természetesnek veszünk – az erdőink, a fáink – hogyan járulnak hozzá a Föld folyamataihoz, különösen a klímaváltozás mögött álló folyamatokhoz, amelyek ma és a jövőben is rendkívül fontosak számunkra” – zárta a beszélgetést Dr. Cordey.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/crldwjj6d6no