Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt
Göteborg, Svédország második legnagyobb városa, folytatja környezeti céljainak érvényesítését, és ezzel egyúttal pénzügyi elkötelezettségét is megmutatja. 2022-ben Göteborg önkormányzata lett a világ első helyi kormánya, amely „fenntarthatósághoz kötött kölcsönt” (SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma egy kölcsön, amelyet évente meghatározott környezeti és társadalmi javulásokhoz kötnek, amelyeket a kölcsönvevő és a bankok között állapítanak meg. Göteborg négy fő célkitűzése az, hogy a város hőtermelésének egyedüli forrása megújuló energia legyen, az önkormányzat járműflottáját elektromosra cserélje, csökkentse a közintézmények, például kórházak és iskolák energiafogyasztását, valamint javítsa a város legszegényebb negyedeit.
Ha a város a megállapított évi javulási szinteket teljesíti ezekben a szektorokban, akkor a kölcsön éves díjából 0,1%-os kedvezményt kap, ami körülbelül 100,000 koronát (10,500 dollárt; 8,000 fontot) jelent. Ha viszont egy célt nem sikerül elérni, akkor a városnak büntetést kell fizetnie, amely szintén az elmaradt cél teljesítményétől függ. 2022-ben és 2023-ban Göteborg sikeresen elkerülte a pénzbírságot, de a 2024-es adatok már azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrásokra való áttérés terén elmaradt a kitűzött céltól, így 150,000 koronás büntetésre számíthat. Ezt azonban ellensúlyozza a kedvezmények, amelyeket az energiafelhasználás és a társadalmi javulás terén elért teljesítmények miatt kap. A járműflotta elektromosra váltása tekintetében ugyan elmaradtak a javulási céloktól, de nem annyira, hogy büntetést kelljen fizetni.
Fredrik Block, a göteborgi városi portfóliómenedzser elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasan kell célozni, hogy az egész szervezet ezt a célt tűzze ki maga elé. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk, hogy 2030-ra közel carbonsemleges állapotba kerüljünk.” Hozzátette, hogy nem pénzügyi haszon érdekében végzik ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját, és azt, hogy évente haladnak előre. „Azt akarjuk megmutatni a világnak, hogy ezek a problémák, és ezek a jó dolgok.”
A város legszegényebb területeinek javulását a lakossági felmérések segítségével mérik. A lakosok véleményét kérdezik a környék biztonságáról és tisztaságáról. Kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának növelése, több megfigyelő kamera telepítése és a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan területeken, mint Hjallbo és Biskopsgården. Ezek az északi városrészek magas bűnözési és munkanélküliségi rátával, valamint jelentős bevándorló populációval rendelkeznek. A Framtiden közpublic housing ügynökség, amely a göteborgi önkormányzat tulajdonában áll, nagyon komolyan veszi a javító munkát. Lars Bankvall, a kutatásért és fejlesztésért felelős vezető elmondta: „Ezekben a sebezhető területekben mi tulajdonítjuk a lakások többségét. Alapvetően mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezekben a környékekben.”
Faduma Awil, egy szociális munkás, aki most karrier-coachingot végez egy göteborgi foglalkoztatási központban, aggódik amiatt, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a város hátrányos helyzetű fiataljai számára, és növelheti a faji profilalkotást. „Mit gondolnak majd gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallboban, de egy svéd környéken nincs? Hogyan fogják érezni magukat, amikor folyamatosan rendőrök figyelik őket?” – mondja. Awil nem hiszi, hogy a lakossági felmérések hatékonyak vagy pontosak lennének. Úgy érzi, a város túlzottan a környezeti célokra összpontosít, a hátrányos helyzetű területek javításának kárára. „Azoknak az embereknek, akik itt élnek, nem érdekes a környezet. Iskolába kell járniuk, dolgozniuk kell, enniük kell” – tette hozzá.
A fenntarthatósághoz kötött kölcsön (SLL) megkötése szigorú, összetett folyamat, amely egy évig tartott a göteborgi önkormányzat számára, és legalább hat nagy északi bankot vonzott. A Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai szerint az SLL-k globális kiadása 2023-ban 56%-kal csökkent. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank már elutasított olyan SLL-kölcsönkérőket, akiknek a célkitűzései nem voltak elég ambiciózusak. Ugyanakkor hozzátette, hogy az SLL-k kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik azokat.
A göteborgi városvezetés célkitűzései 2030-ig érvényesek, és a részletes éves SLL-jelentések azt mutatják a jövőbeli potenciális befektetők számára, hogy milyen különbséget tehet a pénzük. „A bankok szeretnek pénzt adni fenntartható városoknak, ezért a haladásunk csomagolása az SLL-jelentésekben az, ahogyan a várost vonzóvá tehetjük a befektetők számára” – mondta Block. „Nem tudom megváltoztatni a város hitelképességét, de meg tudom változtatni, hogyan tekintenek a befektetők a fenntarthatósági munkánkra, és vonzóbbá tudom tenni számukra.”
Ezeket is érdemes megnézni
Hogyan kérd a fizetésemelést hatékonyan?
Hogyan találjunk ideális állást a H&M-nél?
