
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek juttatnak el segélyt Gázába, a ENSZ aggodalma ellenére
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a palesztinok humanitárius segítségnyújtására Gázában, magáncégeken keresztül, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztóközpontokat” hoznak létre, amelyeket biztonsági vállalatok fognak védeni, és ezek kezdetben több mint egymillió ember számára fognak élelmiszert és egyéb szükségleteket biztosítani, hogy megelőzzék a Hamász segélyek eltulajdonítását. Huckabee tagadta, hogy Izrael részt venne a segélyek szállításában vagy elosztásában, de hozzátette, hogy az izraeli erők a központok körüli biztonságot fogják garantálni.
Ez a lépés egy ellentmondásos terv részeként valósul meg, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei nem támogatnak, mivel úgy vélik, hogy a segélyek „fegyveresítése” történik. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek Genfben kijelentette: „Nem fogunk részt venni olyan erőfeszítésekben, amelyek ellentétesek elveinkkel.” Hozzátette: „Nincs ok arra, hogy olyan rendszert állítsunk fel, amely ellentétes bármely elvhű humanitárius szervezet alapelveivel.”
Március eleje óta Izrael minden ellátást megtiltott a Gázába való belépésre – beleértve az élelmiszert, menedéket, gyógyszereket és üzemanyagot -, ami humanitárius válságot eredményezett a 2,1 millió lakos számára. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala szerint a gázai közösségi konyhák egyharmadát az elmúlt két hétben bezárták az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt. Közöttük volt a World Central Kitchen két utolsó mezői konyhája is, amely egy amerikai alapítvány, amely korábban naponta 133 000 étkezést biztosított, de kedden kifogyott az alapanyagokból.
A helyi piacokon az alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött, a 25 kg-os liszteszsák például 415 dollárért (313 font) kapható Gázavárosban, ami harmincszoros emelkedés február végéhez képest. Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök sürgős kérdésként tekint a gázai segélyezésre, és csapata feladatául kapta, hogy „minden lehetséges módon felgyorsítsák ezt, és a lehető leggyorsabban juttassák el a humanitárius segélyt az emberekhez”.
Izrael és az Egyesült Államok a Hamászt vádolják a segélyek eltérítésével. „A korábbi intézkedéseket gyakran követték a Hamász élelmiszerlopásai, amelyeket az éhező emberek számára szántak” – mondta a nagykövet. Az ENSZ és más ügynökségek elmondták, hogy erős felügyeleti mechanizmusokkal rendelkeznek, és hogy amikor a segélyek beáramlása megnőtt Gázába, a fosztogatások esetei jelentősen csökkentek. A Világegészségügyi Szervezet szerint a háború során egyetlen orvosi ellátmányukat sem lopták el.
A Trump-adminisztráció próbálja megteremteni az új segélykezdeményezés körüli lendületet az elnök jövő heti gazdag arab öbölbeli országokba tett látogatása előtt, amelyek segíthetnek a finanszírozásban. Azt állítják, hogy egy nem kormányzati szervezet alakult meg, és hogy a segélyszállítmányok nem lesznek izraeli katonai irányítás alatt. Huckabee hozzátette: „Az izraeliek részt fognak venni a szükséges biztonság biztosításában, mivel ez háborús zóna. De nem fognak részt venni az élelmiszer elosztásában, vagy akár az élelmiszer Gázába juttatásában sem.”
A nemrégiben bejegyzett Gaza Humanitarian Foundation (GHF) tűnik a célra létrehozott szervezetnek. A GHF által kiadott, a BBC által megtekintett 14 oldalas dokumentum ígéri, hogy négy elosztóhelyet hoznak létre, amelyek kezdetben 1,2 millió ember számára fognak élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat biztosítani – ami a lakosság kevesebb mint 60%-át jelenti. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a projekt célja végül minden gázai lakos elérése.
A GHF létrehozását azzal indokolják, hogy „a hónapok óta tartó konfliktusok összeomlasztották a hagyományos segélycsatornákat Gázában”. A dokumentum szerint „a GHF célja az, hogy helyreállítsa ezt az életfontosságú életvonalat egy független, szigorúan ellenőrzött modell révén, amely a segítséget közvetlenül – és kizárólag – a rászorulóknak juttatja el.”
A tervezett segélymechanizmus működése a gyakorlatban azonban még nem részletezett. A gázai háború a Hamász által vezetett, 2023. október 7-i izraeli támadásokkal kezdődött, amelyek körülbelül 1200 ember halálát okozták, és több mint 250 embert túszul ejtettek. A Hamasz által irányított egészségügyi minisztérium szerint Izrael katonai kampánya eddig több mint 52 700 embert ölt meg Gázában, többségük nők, gyermekek és idősek.
A legutóbbi hírek szerint Izrael biztonsági kabinetje megszavazott egy fokozott katonai offenzívát a Hamász ellen Gázában, amely magában foglalhatja a lakosság déli részre kényszerített áthelyezését, az egész terület határozatlan ideig történő megszállását, és a segélyek ellenőrzését. Ezt gyorsan széleskörű nemzetközi elítélés követte. Izrael szövetségesei többsége rámutatott, hogy az ország a nemzetközi jog értelmében köteles biztosítani a humanitárius segélyek akadálytalan átjárását.
A brit kormány a Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a Parlamentben kifejtette, hogy a brit kormány súlyosan aggódik amiatt, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új szakaszba” terelhetik a 19 hónapja tartó háborút Gázában. A segélyezés kérdésében elmondta: „Ahogyan az ENSZ is mondta, nehéz elképzelni, hogy ha megvalósul, az új izraeli segélyezési terv, amely magáncégeken keresztül történik, összhangban lenne a humanitárius elvekkel és megfelelne a szükségek nagyságának.” Hangsúlyozta, hogy sürgős világosságra van szükség az izraeli kormány szándékaival kapcsolatban.
A héten az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff zárt ajtók mögött tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait – amely magában foglalja az Egyesült Királyságot – az új segélyezési tervekről. Eközben izraeli médiajelentések szerint az izraeli erők már elosztó központokat állítanak fel Rafah

