Kína győztes a India-Pakisztán konfliktusban?
A közelmúltban, május 7-én kezdődött négy napos konfliktus India és Pakisztán között, amely a felek közötti tűzszünettel zárult, mindkét ország győzelmet hirdetett. Azonban úgy tűnik, hogy Kína védelmi ipara is váratlan nyertesként került ki a helyzetből. A konfliktus gyökerei április 22-ére nyúlnak vissza, amikor egy Pahalgamban végrehajtott brutális támadás során 26 embert, többségükben turistát gyilkoltak meg szélsőségesek. Az indiai kormány azonnal Pakisztánt vádolta meg, mondván, hogy az támogatta a terrorista csoportokat, akik részt vettek a gyilkosságokban, amit Pakisztán határozottan tagadott.
India válaszlépése, amelyet „Sindoor műveletnek” nevezett, a militáns támadásra adott katonai reakcióként indult. Ezt követően mindkét fél kölcsönös katonai manőverekbe kezdett, amelyek drónokat, rakétákat és vadászgépeket is magukban foglaltak. India francia és orosz gyártmányú vadászgépeket használt, míg Pakisztán a Kínával közösen gyártott J-10 és J-17 típusú repülőit vetette be. Mindkét fél azt állította, hogy repülőgépeik nem lépték át a határt, és a rakétáikat távolságból indították egymásra. Pakisztán azt állítja, hogy legalább hat indiai gépet, köztük a francia gyártmányú Rafalékat is, lelőttek, amit India nem kommentált.
A konfliktus során India azt állította, hogy legalább „100 terroristát” öltek meg, célba véve a Pakisztánban működő, betiltott Lashkar-e-Taiba és Jaish-e-Mohammed csoportok központjait. A légiharc pontos részletei azonban még nem ismertek. Egyes híradások repülőgép-balesetekről számoltak be Punjab államban és az indiai-adminisztrálta Kasmírban, de az indiai kormány nem reagált ezekre a beszámolókra. Az amerikai tisztviselők által idézett Reuters jelentés szerint Pakisztán valószínűleg a kínai gyártmányú J-10-es repülőgépet használta az indiai vadászgépek ellen.
A pakisztáni győzelem, amely során a kínai fegyverrendszerekre támaszkodtak, sok szakértő szerint növelheti Peking védelmi iparának presztízsét. Zhou Bo, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg nyugdíjas ezredese úgy nyilatkozott, hogy a légiharc nagy reklám volt a kínai fegyveriparnak, hiszen eddig nem volt lehetőségük tesztelni a rendszereiket valós harci helyzetben. A kínai Avic Chengdu Aircraft cég részvényei 40%-kal emelkedtek a J-10-es repülőgép teljesítménye után.
Más szakértők azonban úgy vélik, hogy túl korai lenne a kínai fegyverrendszerek fölényéről beszélni. Walter Ladwig professzor a londoni King’s College-tól megjegyezte, hogy még nem világos, hogy a kínai gépek valóban felülmúlták-e az indiai légierő gépeit, különösen a Rafalékat. A professzor szerint a légierőnek először a pakisztáni légvédelmet kellett volna semlegesítenie, mielőtt a szárazföldi célpontokra támadtak volna. Az indiai pilóták valószínűleg utasítást kaptak arra, hogy repüljenek, annak ellenére, hogy a pakisztáni légvédelem magas készültségben volt.
Kína nem kommentálta a J-10-es repülők teljesítményével kapcsolatos jelentéseket, de a nyugati központokban alaposan elemzik a kínai gépek harci helyzetben mutatott teljesítményét, mivel ez hatással lehet a globális fegyverkereskedelemre. Az Egyesült Államok a legnagyobb fegyverexportőr a világon, míg Kína a negyedik. Kína főként fejlődő országoknak, mint például Mianmarnak és Pakisztánnak értékesít fegyvereket. Az előző években a kínai fegyverrendszereket a gyenge minőség és technikai problémák miatt sok kritika érte.
Az indiai légierő számára ez nem az első eset, hogy pakisztáni támadás következtében repülőgépet vesztett. 2019-ben egy indiai MiG-21-es gépet lőttek le pakisztáni területen, a pilótát elfogták, de később szabadon engedték. Az indiai kormány szerint a pilóta sikeresen lelőtt pakisztáni gépeket, amit Pakisztán tagadott. Az áprilisi konfliktus során az indiai légierő állítása szerint a 10-i támadás során az indiai hadsereg 11 pakisztáni légibázist támadott, beleértve a stratégiai jelentőségű Nur Khan légibázist is.
A helyzet kezelésére az Egyesült Államok és szövetségesei közbeléptek, nyomást gyakorolva mindkét félre, hogy fejezzék be a harcokat. Az indiai szakértők szerint a konfliktus figyelmeztetésként szolgál, hiszen Kína fegyverrendszerei gyorsan utolérik a nyugati technológiát. India tisztában van azzal, hogy a Kínától beszerzett repülőgépek korábbi modellek, míg Kína már bevezette a fejlettebb J-20-as lopakodó vadászgépeket is. Az indiai kormány számára tehát világossá vált, hogy sürgősen fejleszteni kell a hazai védelmi ipart, és gyorsítani kell a nemzetközi beszerzéseket. Kína védelmi ipara jelenleg jelentős figyelmet kapott a konfliktus során elért sikerek miatt, ami új kihívások elé állítja Indiát és a globális fegyverkereskedelmet is.
Ezeket is érdemes megnézni
A legnagyobb mobiltelefon gyártók piaca és innovációi
Svéd város büntetést kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt
