Első alkalommal rögzítették óceánban a kolosszális tintahalat

A kolosszális tintahal, amelyet a tudomány 100 évvel ezelőtt felfedezett, most először került felvételre természetes élőhelyén. Egy 30 centiméter hosszú, fiatal példányt rögzítettek a kamerák, 600 méteres mélységben, a Dél-Sandwich-szigetek közelében, az Atlanti-óceán déli részén. A kutatósorozatot a Essexi Egyetem egyik tudósa vezette, és a felvételek készítése márciusban történt egy 35 napos expedíció keretein belül, amelynek célja új tengeri életformák felfedezése volt. A szakértők szerint a kolosszális tintahal akár 7 méter hosszúra is megnőhet, és súlya elérheti az 500 kilogrammot, ezzel a bolygó legnehezebb gerinctelen élőlényének számít. Érdekes, hogy a felvétel a tintahal első felfedezésének 100. évfordulóján készült.

A Schmidt Ocean Institute Falkor (too) nevű kutatóhajójának legénysége egy távirányítású járművet használt a tintahal észlelésére. Dr. Michelle Taylor, a kutatás vezető tudósa a felvételek készítése után elmondta, hogy a csapat kezdetben nem tudta, pontosan milyen tintahalról van szó, de a különlegessége és szépsége miatt rögzítették. A felvételeket később Dr. Kat Bolstad ellenőrizte, aki rámutatott, hogy a tintahal korábbi megfigyelései főként csak maradványok formájában történtek, például bálnák és tengeri madarak gyomrában. „Izgalmas látni az első in situ felvételt egy fiatal kolosszális tintahalról, és megdöbbentő, hogy fogalmuk sincs arról, hogy az emberek léteznek” – mondta.

A kolosszális tintahal életciklusa még mindig sok rejtélyt hordoz magában, de a fiatal példányok átlátszó megjelenésükből idővel elveszítik ezt a tulajdonságukat. A faj másik megkülönböztető jellemzője, hogy a karjaik közepén horgok találhatók. Korábbi felvételeken felnőtt példányokat is láttak már, amelyek halászok által fogott, haldokló állapotban voltak, de élő példányt mélységben eddig soha nem észleltek. A Természettudományi Múzeum szerint nehéz megbecsülni a kolosszális tintahal globális populációját, mivel 2022-ben megjegyezték, hogy az eddigi megfigyelések hiánya miatt „még ma is az óriási gerinctelenek a mítosz és a valóság határvonalán egyensúlyoznak”.

A tudósok emellett felfedték, hogy januárban először rögzítettek felvételt egy gleccser üveg tintahalmiről is. „Két különböző tintahal első észlelése egymás után különleges, és jól mutatja, mennyire keveset tudunk még a déli óceán csodálatos lakóiról” – tette hozzá Dr. Jyotika Virmani, a Schmidt Ocean Institute ügyvezető igazgatója. „Ezek a felejthetetlen pillanatok folyamatosan emlékeztetnek minket arra, hogy az óceán tele van még megoldásra váró rejtélyekkel.”

A tudományos közösség számára ez a felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy a tengerek mélye még mindig sok ismeretlent tartogat. A kutatók folytatják az expedíciókat, hogy további lenyűgöző élőlényeket és a tengeri ökoszisztémák működését jobban megértsék. Az, hogy a kolosszális tintahal felvételei most végre elérhetők, nemcsak a tudományos világot izgatja, hanem a nagyközönséget is, hiszen a tudásunk folyamatos bővítése elengedhetetlen a jövőbeli tengeri kutatásokhoz és a természet megóvásához.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c99pg13yv32o