Hogyan kerülhetjük el a defektet a Holdon
Az emberi űrkutatás új fejezete kezdődik, hiszen a következő évtizedekben újra felfedezzük a Holdat, majd a Marsot. A célok ambiciózusak, hiszen a NASA Artemis programja keretében várhatóan 2027-re visszatérnek az űrhajósok a Holdra, amely során az Artemis V küldetés célja a Hold déli pólusának felfedezése lesz. Az Artemis program célja, hogy sokkal messzebb jussanak el az űrhajósok, mint az Apollo küldetések során, amikor 1969 és 1972 között hat alkalommal landoltak a Holdon, de sosem távolodtak el 40 kilométernél többre a leszállási helyszíntől. Az új küldetések során tízezer kilométert terveznek bejárni tíz év alatt, ami rendkívüli kihívásokat jelent a technológia fejlesztése terén.
Florent Menegaux, a Michelin vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy az egyik legfontosabb szempont a járművek számára, hogy elkerüljék a defekteket. A Mars környezete rendkívül zord, amit a Curiosity rover tapasztalatai is alátámasztanak. 2012-es leszállása után mindössze egy év elteltével a rover hat alumínium kereke már jelentős károsodásokon ment keresztül. A Holdon is hasonló problémák merülhetnek fel, különösen a szélsőséges hőmérsékletek miatt, amelyek a sarkokban akár -230 Celsius-fokig is lecsökkenhetnek. Ezek a körülmények különösen megnehezítik a gumiabroncsok működését, mivel a hőmérséklet szélsőségei megnehezítik az anyagok deformálódását és visszaállását eredeti formájukba.
A jövőbeli küldetések során sokkal nagyobb terheket kell majd szállítani, mint amit az Apollo űrhajósok idején használt könnyű roverek képesek voltak elbírni. Az új járműveknek sokkal nehezebb tudományos platformokat és mobil élőhelyeket kell majd szállítaniuk, amelyek folyamatosan növekvő méretekkel bírnak. A Mars gravitációja kétszerese a Holdénak, így a kerekeknek még nagyobb terhelésre kell felkészülniük. Az Apollo roverjei olyan gumiabroncsokat használtak, amelyek cinkbevonatú zongoradrótból készültek, de az új körülmények arra ösztönzik a kutatókat, hogy új anyagokat keressenek. A gumit rendkívüli hőmérsékletek és kozmikus sugárzás tönkreteheti, ezért a fémötvözetek és a nagy teljesítményű műanyagok tűnnek a legjobb megoldásnak.
Egy ígéretes anyag a nitinol, amely nikkel és titán ötvözete, és rugalmas tulajdonságai miatt forradalmi áttörést jelenthet. Earl Patrick Cole, a The Smart Tire Company vezérigazgatója úgy véli, hogy a nitinol képes energiát elnyelni és kibocsátani, miközben megőrzi alakját. Azonban a Michelin szakemberei inkább egy nagy teljesítményű műanyagra számítanak, amely jobban megfelel a Hold hosszú távú használatra szánt kerekek számára. A Bridgestone cég pedig a teve taposóinak mintájára tervez kerékabroncsokat, amelyeken egy puha, filcszerű anyag található, hogy eloszthassák a jármű súlyát, és megakadályozzák, hogy az elakadjon a Hold poros felszínén.
A különböző konzorciumok, köztük a Michelin és a Bridgestone, bemutatják a NASA-nak a tervezett technológiáikat, és az ügynökség várhatóan az év végén döntést hoz arról, hogy melyik megoldást választja. A Michelin már teszteli az abroncsait egy vulkán közelében, míg a Bridgestone hasonló kísérleteket végez Japánban. A NASA űrkutatási programja nemcsak a Holdra, hanem a Marsra is kiterjed, és a következő évtizedben várhatóan egyre több új innovációval gazdagítja a űrkutatás területét.
Dr. Cole, aki a NASA vállalkozói programjában is részt vett, reméli, hogy a fejlesztések nemcsak az űrben hasznosulnak, hanem a Földön is. Az idei évben például tervez egy tartós kerékabroncsot motorokhoz, amelyek a nehéz utakon is megállják a helyüket. Mindezek mellett az ő álma is az, hogy részt vehessen az emberiség visszatérésében a Holdra, hogy egyszer majd elmondhassa gyermekeinek, hogy az ő abroncsai is ott vannak. A jövő űrkutatása tehát nemcsak technológiai kihívások elé állít minket, hanem egyben új lehetőségeket is nyújt a Földön.
Ezeket is érdemes megnézni
Oled vagy Qled? Milyen típusú tv-t válasszunk?
Modern és stílusos férfi rövid hajtrendek, amelyeket érdemes kipróbálni
