India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei

A folyamatosan zajló India-Pakisztán krízis újabb veszélyes fordulatot vett, amire a világ különböző országaiból egyre többen figyelmeztetnek, hogy szükség van a nyugalomra. Az eredeti elképzelés az volt, hogy miután India légicsapásokat hajtott végre, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai harci gépet is lelőttek – amit Delhi nem erősített meg –, mindkét fél „győzelmet” hirdethetne, így csökkentve a feszültséget. Azonban a helyzet bonyolultabbá válhat, mivel a hosszan elhúzódó ellentámadások egy sokkal súlyosabb következményhez vezethetnek. A korábbi konfliktusok során, például 2016-ban és 2019-ben, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Delhira és Iszlámábádra, hogy kontrollálják a helyzetet és csökkentsék a feszültséget. Most azonban a szenvedélyek magasan izzanak, és a nacionalista retorika mindkét oldalon csúcsra hágott. A két szomszédos ország közelebb került a háborúhoz, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Ayesha Siddiqa, egy pakisztáni akadémikus, a londoni King’s College idősebb kutatója arra figyelmeztetett, hogy a világ közössége hallgat, ami rendkívül veszélyes. „Bár a feszültség évtizedek óta fennáll, ez az első alkalom, hogy a két ország konfliktusban van, miközben senki sem figyeli őket, vagy kényszeríti őket a leállásra” – mondta Siddiqa.

Ha Washington nem lép közbe, Iszlámábád és Delhi továbbra is folytathatja vádaskodását. Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, arra figyelmeztette India és Pakisztán vezetőit, hogy csökkentsék a feszültséget, de más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke azt mondta, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”, amikor a Fox News-nak nyilatkozott. „Szeretnénk, ha ez a helyzet minél gyorsabban megnyugodna. De nem tudjuk irányítani ezeket az országokat” – tette hozzá Vance, aki éppen Indiában tartózkodott, amikor egy militáns támadás történt a Kasmír indiai részén, amely 26 civil életét követelte. Donald Trump korábban a két ország közötti feszültséget „szégyennek” nevezte. A korábbi India-Pakisztán összecsapások, például 2019-ben, gyorsan lecsillapodtak, miután India végrehajtotta az úgynevezett „sebészeti csapásokat” a feltételezett terroristatáborok ellen Pakisztánban. Az események után egy indiai katonai gépet lelőttek, és a pilótát elfogták Pakisztánban. Két nappal később a washingtoni és más világhatalmak közbenjárásának hatására szabadon engedték.

A jelenlegi konfliktus intenzitása azonban más, és a szenvedélyek mindkét oldalon a tetőfokára hágtek. Miközben a Trump-adminisztráció prioritásai inkább a vámok, Kína és az ukrán-orosz helyzet körül forognak, szükség van egy összehangolt nemzetközi erőfeszítésre a két nukleáris hatalom közötti feszültség csökkentése érdekében. Kína, amely szintén jelentős érdekelt a dél-ázsiai régióban, szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Iszlámábáddal. A kínai kormány több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztánba a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó keretében, hogy támogassa a kereskedelmet. Kína és India között azonban megoldatlan határproblémák is vannak, és a két ország nemrégiben határütközésbe keveredett a Himalája térségében 2020-ban. A feszültségek ellenére Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere. „Ha az Egyesült Államok nem érdekelt az India-Pakisztán feszültség megoldásában, akkor más állandó tagoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában – a P5-nek – be kell avatkoznia. Ez az ő felelősségük is” – mondja Shen Dingli, egy sanghaji nemzetközi kapcsolatok szakértője.

Miközben India Pakisztánt vádolja azzal, hogy támogatja a kasmíri szeparatista lázadókat, akik a múlt hónapban turisták ellen elkövetett halálos támadást hajtottak végre, a kínai akadémikus szerint a P5 tagjai „hiteles vizsgálatot indíthatnak az incidens kapcsán”, hogy foglalkozzanak India aggályaival. A Perzsa-öböl államai, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak mindkét országgal, fokozhatják közvetítői erőfeszítéseiket. A szaúdi külügyminisztérium államminisztere, Adel Al-Jubeir május 7-én látogatott Delhibe, ami meglepetésként érte a nézőket, a két ország közötti feszültségek növekedése közepette. „Jó megbeszélése volt Adel Al-Jubeirrel” – mondta Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, hozzátéve, hogy a szaúdi miniszter „megossza India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról”. A szaúdi miniszter pénteken érkezett Iszlámábádba, hogy tárgyaljon Pakisztán vezetőivel. A Perzsa-öböl Királyságában körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik, Riyádnak pedig jelentős befolyása van Pakisztánra. Szaúd-Arábia az évek során milliárdokat kölcsönzött Pakisztánnak, hogy megsegítse az országot gazdasági válságok idején.

A jelenlegi krízisből való kivezető út egyik lehetséges módja az lenne, ha mindkét fél győzelmet hirdethetne, így kielégítve saját közönségét. Delhi azt állítja, hogy a gyanús militáns rejtekhelyek ellen végrehajtott rakétacsapások részei voltak annak az elkötelezettségnek, hogy „felelősségre vonják” a múlt hónapban Pahalgamban végrehajtott támadásért felelősöket. „India már kijelentette, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha ők visszavágnak, az erős választ váltana ki Indiától” – mondta D S Hooda nyugalmazott indiai vezérőrnagy. Pakisztán számára, különösen a hatalmas hadseregének, fontos, hogy megmutassa népének, hogy képes kiállni India ellen és újra leckét adni neki, például azzal, hogy öt indiai harci gépet lő le egy légiharc során. India azonban nem ismerte el, hogy bármilyen harci gépet is elvesztett volna a jelenlegi összecsapás során. Siddiqa, a pakisztáni akadémikus szerint a jelenlegi krízis kimenetele attól függ, hogy India milyen célokat tűzött ki. „India céljai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől kezdve valami többre” – mondta. A volt indiai kapus, Deep Dasgupta

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo