Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja a goldot
Az Egyesült Királyságba érkezett az első holdi kőzetminták egyike, amelyet közel ötven év után hoztak vissza a Földre, és ezúttal Kínától kapták kölcsön. A kicsiny porgránátok már egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynes-ben található biztonságos helyiségben pihennek, ahol lehetőség nyílt arra, hogy először pillanthassunk rájuk. Professor Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférhetett ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, páratlan megtiszteltetésnek és óriási kiváltságnak tartja, hogy ilyen különleges mintákat tanulmányozhat. Szavai szerint ez az anyag „értékesebb, mint az aranypor”.
Professzor Anand csapata a minta megmunkálása és lézeres kezelése után arra számít, hogy választ kaphatnak alapvető kérdésekre a Hold keletkezésével és a Föld korai időszakaival kapcsolatban. A porgránátokban olyan nyomok lehetnek, amelyek alátámasztják azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel ütköző, Mars méretű bolygó törmelékeiből jött létre körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína 2020-ban, a Chang’e 5 űrszondájával gyűjtötte be a kőzetmintákat, amikor az egy vulkáni területre, a Mons Rümkerre landolt. A robotkar a talajba fúrva összesen 2 kilogramm anyagot gyűjtött össze, amely egy kapszulában tért vissza a Földre, és belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a 1976-os szovjet küldetés óta, és Kínát a világűr új versenyében vezető szerephez juttatta.
A globális űrkutatók közötti együttműködés hagyományának folytatásaként Kína most először engedte, hogy hét nemzetközi kutató hozzáférjen a mintákhoz, lehetővé téve számukra új felfedezések tételezését. A professzornak a múlt héten Pekingben egy ünnepélyes ceremónián adták át a kicsiny vialákat, ahol orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal találkozott. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – és Kína nagyon előrébb jár az űrprogramokba való befektetés terén” – nyilatkozta.
A professzor a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza a kincset az Egyesült Királyságba. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a látogatóknak ragadós szőnyegeken kell átlépniük, hogy megtisztítsák a cipőjüket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kell viselniük. A szigorúan kontrollált környezetben rendkívül fontos, hogy elkerüljék a szennyeződéseket, hiszen ha a Föld anyaga keveredik ezekkel az űrbeli részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a tudományos elemzést.
A professzor a laboratórium padlóján, egy sor széf előtt guggolva nyitotta ki az egyiket, és óvatosan kihúzott egy zipzáras tasakot, amely három kis tartályt tartalmazott. Mindegyik tartályban egy átlátszó vialát találtunk, amelynek alján sötétszürke por ült. Ez a holdi por, amely látszólag nem tűnik különlegesnek, de megdöbbentő figyelni a kozmikus utazására. Anand professzor hangsúlyozta, hogy a 60 mg összmennyiség elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, hiszen kutatásaik a mikroszkopikus részletekre összpontosítanak.
A labor másik részében Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozni kezd a mintákkal, amikor azokat kinyitják. 36 éve vág és őröl különböző kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, amikor holdi anyaggal foglalkozik. „Extrém izgatott vagyok” – mondta, miközben bemutatta, hogyan vág meteorokat gyémántlapkával. „De ideges is vagyok, mert a minták mennyisége korlátozott, és nem igazán lehet őket könnyedén pótolni. Itt nagy a tét” – tette hozzá.
Miután előkészíti a mintákat, azok két másik laboratóriumba kerülnek. Az egyikben láttunk egy gépet, amelynek bonyolult csövek, szelepek és vezetékek sokasága alkotja a rendszerét. Sasha Verchovsky technikus már az 1990-es évek eleje óta építi ezt a gépet, amely lehetővé teszi a porgránátok 1400 Celsius-fokra való felmelegítését, hogy kinyerjék a szén, nitrogén és nemesgázok nyomait. Ez teljesen egyedi, és ez az egyik oka, amiért Anand professzor úgy véli, hogy az ő laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására.
James Malley, kutatási technikus, egy olyan gépet működtet, amely képes meghatározni, mennyi oxigént tartalmaz a porgránátokban. Bemutatott egy tesztfutást arról, amit tenni fog. „Lövök egy lézert a porra, és majd láthatjuk, ahogy világít és olvadni kezd” – magyarázta. A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítésével jár majd. Kína azóta is továbblépett a Chang’e 5 küldetés óta; a 2024-es Chang’e 6 indításával a Hold másik oldaláról is visszahozta az első mintákat, amelyek egy titokzatos területet képviselnek, és amelyekben hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyamok nyomai lehetnek.
„Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködéshez Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Anand professzor. „Sokunk karrierje az Apollo küldetések által visszahozott minták tanulmányozásán alapult, és úgy vélem, hogy ezt a csodálatos hagyományt kell folytatni. Remélem, hogy más országok is követik a példát” – tette hozzá.
Ezeket is érdemes megnézni
Az infláció üteme az Egyesült Királyságban: Mennyire növekednek az árak?
Hónapportyán érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értékesebb a aranynál
