A Just Stop Oil mozgalom elnémult, most a föld alá süllyedt

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik transzparenseiket, előkeresik híres narancssárga mellényeiket, és feltöltik hangosbeszélőiket – ez a rutinszerű tevékenység már sokszor megvalósult. Csak három évnyi levesek dobálása, kukoricakeményítő festék fröcskölése és utak blokkolása után a klímaaktivisták csoportja az ország egyik legkellemetlenebb kampányoló szervezetévé vált. Szombaton várhatóan több száz aktivista gyűlik össze London belvárosában. Azonban a JSO összejövetelének jellege nagyon eltér az eddigiektől. Először is, a rendezvény létezése nem titok. Másodszor, valószínűleg nem lesz olyan tömeges zűrzavar, mint korábban. Valójában ez a legutolsó tüntetésük. A JSO saját szavaival élve „felakasztja a fényvisszaverő mellényt”, és ezzel véget vet a polgári engedetlenség kampányának. A csoport hivatalos álláspontja, hogy megnyerték harcukat, mivel követelésük – miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek – most már kormányzati politika. Magán beszélgetésekben azonban a JSO tagjai elismerik, hogy a zavaró tüntetések kezelésére bevezetett szigorú új hatáskörök szinte lehetetlenné tették, hogy olyan csoportok, mint ők, működjenek.

Sarah Lunnon, a JSO társalapítója, azt mondja, hogy a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat értünk el együtt, és sokat bíztunk egymásban” – mondja. A csoport nem az egyetlen, aki ünnepelni fog. Sok ezer autós, akik eddig késlekedtek, a nagy műalkotások támadásait elítélő művészetkedvelők, vagy a sport- és színházlátogatók, akiket megszakítottak az események, örömmel fogják látni a JSO távozását. A rendőrség is így van ezzel. A JSO tüntetéseinek felügyelete több ezer óra rendőri időt emésztett fel és milliókba került. 2023-ban a Met Police közölte, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek. Azonban a JSO vége nagy kérdéseket is felvet, például hogy ez valóban a zavaró klímaaktivizmus végének számít-e az Egyesült Királyságban, vagy a föld alá kényszerített csoportok új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciókat indíthatnak el.

Egy másik fontos stratégiai kérdés is felmerül. Annak ellenére, hogy széleskörű közérdeklődés övezi a bolygó jövőjét, a közvélemény sok esetben ellenségesen viszonyult a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klímavédelmi mozgalom, hogy megismételje ezt a helyzetet? A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, amelyek maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak. Az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett a letartóztatásukra. Olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott a M25-ös forgalmának megzavarására tett kísérlete miatt, úgy vélték, hogy a büntetés láthatósága kulcsszerepet játszott a nyilvánosság figyelmének felkeltésében.

A rendőrség, felgerjesztve a közvélemény haragja és a ellenséges médiakép által, nagyobb hatásköröket követelt a „környezetvédelmi őrültnek” (ahogy a Sun újság nevezte őket) és más tüntetők megfékezésére. A politikusok is figyeltek a kérésre. A legnagyobb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetési és Bírósági Törvény bevezetése volt, amely a „szándékosan vagy gondatlanságból közrend zavarását okozó” cselekményeket törvényi bűncselekménnyé nyilvánította. Az olyan, lazán meghatározott cselekmények, mint a „súlyos fájdalom, súlyos bosszúság, súlyos kényelmetlenség vagy súlyos élményveszteség” most potenciálisan súlyos bűncselekményeknek számítottak.

A következő évben bevezetett Közrendvédelmi Törvény tovább szélesítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, és új bűncselekményeket vezetett be, beleértve az „objektumokhoz való rögzítést”, a súlyos zűrzavart okozó alagútásást, valamint a nagy infrastruktúrák megzavarását. Ezzel egy időben a bírák, a felsőbb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát arra, hogy jogi indoklással éljenek cselekedeteikért a többségében zajló tüntetési ügyekben. Az Apellációs Bíróság elfogadta, hogy a vádlott „hite és motivációja” túl távoli ahhoz, hogy jogszerű indoklásnak minősüljön a tulajdon károsítására. Ez azt jelenti, hogy nem tudják többé érvelni a zsűrik előtt, hogy joguk van festéket fröcskölni az épületekre, az úton ülni vagy más zavaró tevékenységeket végezni, mivel a klímaváltozás nagyobb fenyegetése ezt indokolttá tenné. A legtöbb perben a bíróság számára most már csak az volt a kérdés, hogy a vádlottak azt tették-e, amit állítanak velük szemben, nem pedig az, hogy miért tették azt. „Láttunk embereket elítélni és évekre börtönbe kerülni” – mondja Lunnon.

David Spencer, egy volt rendőr, aki ma a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi részlegének vezetője, azt mondja, hogy a törvény korábban „túl gyakran a zavaró tüntetések résztvevőit részesítette előnyben a más emberek jogos érdekeinek kárára”. Az emberi jogi szervezet, a Liberty azonban másként látja a helyzetet, úgy vélik, hogy a változások támadást jelentenek a demokráciára. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányvezetője arra figyelmeztet, hogy a jogi változások „megfélemlítő hatást gyakoroltak arra, ahogyan mindannyian kiállhatunk az általunk képviselt értékekért”.

Ebben a kontextusban egyes klímaaktivisták arra jutottak, hogy ideje elhagyni a mozgalom hosszú távú elkötelezettségét a felelősségvállalás iránt – zavaró akciókat fognak végrehajtani, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosító cégek irodái ellen: ablakokat törtek be, festéket fröcsköltek, zárakat szuperragasztóztak, és januárban a száloptikai kommunikációs kábele

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo