
Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből
A tudósok szerint a tengervíz színében tapasztalható finom eltérések lehetővé teszik számukra, hogy a térségből, sőt, az Űrből is nyomon követhessék a kis, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás középpontjában az antarktiszi krill áll, amely csupán néhány centiméteres méretével a Föld legbőségesebb és legfontosabb állatai közé tartozik. E kis lények táplálják a tengeri élővilágot, ideértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat is. Azonban a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás káros hatással lehet ezekre a lényekre, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a krill populációjának nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK vezető sarkköri tanácsadója így fogalmazott: „Az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhősei. Kicsik, elfeledett hősök, akik hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket.” A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszereket fejlesztenek ki, hogy műholdak segítségével meghatározzák, mennyi krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelési tulajdonságainak finom eltéréseiben rejlik, amely a benne úszó krill mennyiségétől függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért haza egy antarktiszi expedícióról, ahol krilleket gyűjtött, hogy mérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy újabb krillet, és újra mérünk.” A krillek sűrűségének és az óceán színének pontos elemzése lehetővé teszi, hogy a kutatók műholdak segítségével készítsenek pillanatképeket a krill populációjáról, így a világűrből nyomon követhetik a faj állapotát.
A krill táplálékként szolgál a Föld legnagyobb állatai számára, beleértve azokat a hatalmas bálnákat is, amelyek több ezer kilométert vándorolnak Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. Ezek a kis lények nemcsak hogy táplálják a tengeri élővilágot, hanem egy egészséges óceán alapját is képezik. Ez egy jótékony körforgás: a bálnák krillet esznek, a krill mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények a növekedésük során a bolygót felmelegítő szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygót hűsítő tengeri növényeket. Azonban ahogy az óceán hőmérséklete emelkedik a globális felmelegedés következtében, a természetvédelmi tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat.
Downie hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kell kezelni a halászatot, és meg kell védeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területek hálózatán belül. Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkre, amely segít nyomon követni és megóvni ezt a létfontosságú fajt.” A kutatás célja tehát nem csupán a krill populációjának megértése, hanem annak biztosítása is, hogy ez a kritikus szerepet betöltő élőlény fennmaradhasson a jövő generációi számára is. A krill megóvása egyben a tengeri ökoszisztéma védelmét is jelenti, ami a globális környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen.

